Kaba szülöttei

Barabás Samu

1863-ban született Désen, lelkipásztor volt. Kabai szolgálatáról a „Tarkakönyvben” számol be. Nevezetesebb ténykedései közé sorolható: a romos torony újjáépítése, két új harang beszerzése,tanítói állások szervezése, kultúrház építés, aggmenház alapítás. 1948-ban halt meg Budapesten.

Dede Kálmán

1900. szeptemberében született Kabán. A tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban végezte. Először Komjátiban, majd Bánfalván kezdett tanítani, de a szíve mindig visszahúzta szülőfalujába. 1928-ban került Kabára tanítani. A tanítványai mind a mai napig szívesen emlékeznek vissza a vele töltött órákra, a tőle hallott történetekre. Önként vállalt feladataival kiemelkedett az átlag fölé. Vezette a leány tornász-csapatot, elnöke volt az iskolán kívüli népművelési testületnek, parancsnoka a 244. sz. cserkészcsapatnak, szakaszparancsnoka a kabai önkéntes tűzoltó testületnek, ügyvezető elnöke a MOVE kabai sportegyesületnek. Szervezett egy 35 tagú fúvós zenekart és néhány év alatt a megye első levente zenekarává vált. A háború utolsó éveiben igazgatói teendői, s egyéb megbízatásai mellett légóparancsnok is volt. Míg másokat lezavart az óvóhelyre, ő figyelte a bombák becsapódásának a helyét, s a légiriadó elmúltával, nyugodt eréllyel irányította a mentést, a halottak felkutatását. Visszaemlékezéséből ismerhetjük meg a háború végnapjait, melyet könyv alakban is megjelent „Hogyan éltük át a nagy harcokat” címmel. 1976-ban halt meg és a karcagi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Fábián István

1909-ben született Kabán. Tanulmányait Debrecenben végezte. Évtizedekig tanított a kabai általános iskolában, vezette annak énekkarát, színjátszó csoportját. Első nótáját 1935-ben írta. Előbb a Magyar Muzsikához küldte be dalait, ahol pontozás alapján a résztvevő zeneszerzők között első helyre került. Később több országos pályázaton vett részt, ahol minden alkalommal díjat nyertek munkái. 1999-ben szülőfaluja Kabáért emlékérem kitüntetésben részesítette. Munkásságának megbecsülése jeléül, 2006 januárjában az általános iskola énektermét Pista bácsiról nevezték el személyesen már nem tudott itt lenni, de üzente: „Fiaim, csak énekeljetek!”

Gonda Ferenc

1904-ben született Kabán. Felcseperedve debreceni diák lett, majd pesti egyetemi hallgató. A jegyzőgyakornoki idejét is szülő falujában töltötte. A ’30-as évektől egyfolytában minisztériumi hivatalnokként Budapesten élt. Gyermekkorában keveset tudhatott meg a szülőhelyéről, ezért felnőtt korában szeretett volna többet tudni róla, ezért próbált mindenütt utána nézni, hol írnak Kabára vonatkozóan. A történeti munkák tanulmányozása mellett a levéltárakat is bújta. Évtizedeken át gyűjtötte az anyagot, s így született meg egy könyv 1981-ben: Kaba története címmel. Kabán utcát és könyvtárat neveztek el róla.

Juhász Nagy Sándor

Politikus, ügyvéd. Kabán született 1883. október 13-án, ahol apja ügyvédi gyakorlatot folytatott. Politikai pályafutását 27 évesen kezdte a Függetlenségi Pártban. 1918-ban államtitkár, majd 1919-ben igazságügyi miniszter lett. 1944-ben a gestapó üldöztetése elől Kaba határában, egy tanyán rejtőzött el. 1946. május 10-én halt meg Budapesten. Kabán utcát neveztek el róla.

Mácsai Sándor
A debreceni Református Főiskola zenetanára. Kabán született 1858-ban. Parasztcsaládból származott. Eredetileg lelkészpályára készült. 1881-től a kollégiumi kántus vezetője, majd főiskola, gimnáziumi zenetanár lett. Karnagyi, tanári kiválóságán kívül elismerés illeti zeneszerzői, alkotói munkásságáért is. Működése hatással volt az ország kórusmozgalmának fejlődésére. Kabán utcát és művelődési házat neveztek el róla.

Nagy Miklós

Művelődésügyi miniszter. 1932-ben Kabán született. Középiskoláit Debrecenben végezte. 1954-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1954-63-ig oktatóként dolgozott a miskolci egyetemen. 1973. augusztus 4-től haláláig művelődésügyi miniszter. Gyakran járta az országot, hogy megismerje a gondokat. Állásfoglalásaiban határozott egyéniség volt. 1974-ben halt meg.

Sári Gusztáv
Kabán született 1928. november 20-án. Az általános iskolát Kabán, polgári iskoláit Püspökladányban és Hajdúszoboszlón végezte. Diplomát a debreceni Református Tanítóképző Intézetben szerezte 1948-ban. Kabán kezdte el tanítói működését. Munkássága során sokat tett a differenciált foglalkozásért. Fontosnak tartotta a nevelés-oktatás-képzés viszonyát. Sokat publikált, módszertani leveleket írt. Tagja volt pedagógiával foglakozó társulatnak. 1990-ben halt meg és hamvait a kabai temetőben helyezték el. Kabán iskolát neveztek el róla.