top
logo
Ma 2017. augusztus 18., péntek, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz.

FOTÓGALÉRIA

KABAI HÍRMONDÓ


Címlap Kaba története
Kaba története PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   

A település története

 


Kaba területén valószínűleg már a honfoglalás előtt létezett állandóan lakott emberi település (ennek bizonyítéka az 1974-ben a város határában feltárt, VII-VIII. századi "avar kori" temető). A településre vonatkozó legelső írásos emlékeket az 1212-es, majd 1219-es, később az 1271-es datálású "Váradi Regestrum"-ban találhatjuk (az irat a Nagyváradi Káptalan előtt lefolytatott törvénykezési eljárásokról készített feljegyzéseket tartalmazza). A nagyváradi egyházmegye évkönyvei szerint Kabán hajdan parókia volt. Az Egri Püspökség 1549-ben készített jegyzékéből egyértelműen kiderül, hogy a település akkor Szabolcs vármegyéhez tartozott. Alig három évvel később változott a helyzet: Bihar vármegye 1552. évi összeírása szerint Kaba már a nagyváradi püspök birtokában volt. A török hódoltság idején már jelentős település, amit az 1572. évi adónyilvántartás bizonyít, eszerint a nyilvántartásban szereplő 95 település között nagyságrendben Kaba a 17. volt. Bocskai István erdélyi fejedelemtől a település hajdúszabadságot nyert, mert a fejedelem ide akarta áttelepíteni a kállói hajdúk egy részét. A telepítés elmaradt, Kabát megfosztották hajdúkiváltságaitól, majd a település az Eszterházyak kezébe került. 1660-ban a törökök bosszúhadjárata Kabát sem kímélte: Szeidi Ahmed budai pasa és serege felégette, elpusztította a települést, a lakosságot pedig elüldözte. A település első igazán jelentős írásos anyaga a Kabai Kódex, amely az akkori mezőváros 1702-ben megkezdett jegyzőkönyve. A kabaiak a Rákóczi szabadságharcban is küzdöttek, s ezért szintén nagy árat fizettek: 1707. szeptember 9-én a "rácok" (szerbek) pusztították el Kabát. A település ezt annyira megsínylette, hogy a megmaradt lakosság egy része 1719-ben elköltözött, s a Békés megyei, a XVII. században elpusztult Szentandrás falut kezdték el újra benépesíteni. A kabaiak az 1848-49-es szabadságharcban jelentős számú honvéd és nemzetőr kiállítása mellett a hadsereg ellátásából is kivették részüket.

 


Tudománytörténeti érdekességként feltétlenül meg kell említeni, hogy 1857. április 15-én Kaba határában meteorkő hullott le, amely arról volt nevezetes, hogy benne szerves anyagokat találtak. A meteoritot a község elöljárósága a Debreceni Református Kollégiumnak ajándékozta. Kaba 1871-ben mezővárosi címet kapott (ezt a rangját 1886-ig viselte). Az I. világháborúban Kaba körülbelül 1500 katonájából 294-en estek el; a II. világháborúnak pedig 232 ismert katona és polgári áldozata volt. 1937 óta működik a település határában, termálvizet és földgázt adó kút. A két világháború között - bár a település mezőgazdasági jellege dominált - az alábbi ipari üzemek működtek: gépgyár, két hengermalom, szeszfőzde. A település a II. világháborúig község volt, 1971 után megalakult a közös Tanács, amely 1990-ig működött Tetétlen településsel közösen, majd 1990-ben Kaba Nagyközség lett, és mindezek után 2003. július 1. lett a várossá nyilvánítás hatálybalépésének időpontja.

 


Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2002-től a következő képen alakultak a népességnyilvántartási adatok:
2002-ben : 6591 fő
2003-ban : 6560 fő
2004-ben : 6568 fő
2005-ben : 6570 fő
2006-ban : 6567 fő
2007-ben : 6421 fő
2008-ban : 6401 fő
2009-ben : 6339 fő
2010-ben : 6265 fő
2011-ben : 6218 fő
2012-ben : 6218 fő



A természetes szaporodás és fogyás évről-évre nagyjából egyensúlyban van: 1997-ben 12 főnyi természetes szaporodást könyvelhetett el Kaba. A településről elköltözők száma nem számottevő (1997-ben 40 fő). Az állandó népesség kor szerinti megoszlása a következő: 0-19 év közötti a lakosság 30%-a; 20-39 év közötti 28%-a; 40-59 év közötti 23%-a; 60 év feletti a népesség 19%-a.A város állandó lakosságának végzettség szerinti megoszlása az alábbi: 8 általánosnál kevesebb végzettsége van a népesség 38%-ának; általános iskolája 18%nak van; szakmunkásképzőt 22% végzett; gimnáziumi, szakközépiskolai végzettsége a lakosok 20%-ának van; egyetemet, főiskolát a polgárok 5%-a végzett. A munkaképes korú lakosság aránya 57%, ebből munkanélküli 18% (a tartósan munkanélküliek aránya 7%); a munkanélküliek nembeli megoszlását tekintve a nők vannak többségben (59%) a férfiakkal szemben (41%). A munkanélküliek végzettségét tekintve az alábbi adataink vannak: 0,3% felsőfokú végzettségű; 31,7% középiskolát végzett; 19% szakmunkás képesítéssel rendelkezik; a munkanélküliek nagy részének, 49%-nak pedig semmilyen szakképzettsége nincs. A városból más településre eljáró ingázók aránya 6%, míg Kabán több mint kétszer ennyi (16%), más településről bejáró ingázó talál munkát. A város foglalkoztatottságának helyzete az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlenebb, a munkanélküliség az országos átlagnál magasabb, ugyanakkor viszont a térség más településeihez viszonyítva alacsonyabb. Ez több tényezőnek köszönhető: az önkormányzat - a meglehetősen szűkös kereteket maximálisan kitöltve - él a közhasznú foglalkoztatás lehetőségével, igyekszik segítséget nyújtani a munkaerőpiacról átmenetileg kikerülteknek. A munkanélküliek naprakész tájékoztatása érdekében folyamatos, jó kapcsolatot tart fenn a munkaügyi központ kirendeltségével, a gazdálkodó, valamint a civil szervezetekkel. A foglalkoztatottsági helyzetet javítja a Agroferm Rt. A cég elég jelentős számú alkalmazottnak ad munkát, az átlagosnál magasabb kereseti lehetőség mellett. A mezőgazdasági profilú üzemekben - a korábbi időszakhoz viszonyítva - az állandó alkalmazottak száma kisebb, mivel szűkült az alaptevékenységen túli tevékenységek köre. Az egyéni vállalkozások általában termelő és szolgáltató jellegűek; jelenleg a kisvállalkozások erősödése figyelhető meg.

Módosítás dátuma: 2013. február 11. hétfő, 12:33
 

Sikeres pályázatok

Hirdetés

VENDÉGEK SZÁMA

Oldalainkat 40 vendég böngészi

bottom
top

bottom

KABA VÁROS HONLAPJA